Újévi jókivánság

A szerkesztőségünk nevében kivánunk olvasóinknak Bort, Búzát, Békességet és Boldog Új Évet 2020-ban is!

Csak a hírt...

László György

Csak a hírt...

Csak a hírt kűld magáról

s te is itt vagy már vele,

ez lesz a szebbik fele,

csak a hír motoszkáljon

s fülem körül az ágyon,

s te túl vagy héthatáron

csak a hír zengedelme,

amit felfog az elme,

s lesz a lélek gerjedelme,

caak a hír rólad szóló,

szép arcodhoz hasonló,

öröm-ürüggyé bomló,

csak a hír s te is itt vagy,

míg híred jön-megy s itthagy,

mint est szól virradatkor.

Híred üzenő zene,

örökös hír jár vele

mint napfény kél a Napból.

1987

Végtelen reggel.

Bauch Ferenc

Majd

csillan az ősz a lenge fákon,

a csirip is halkul,

vénülő avarra száll,

de tudja, hogy fagyni fog,

fehér lesz a határ,

a csirip se szól

csendben űl

alszik néma kis halált,

már álma sincs, hogy

szálljon el

végre legbelül.

Eszembe jut egy másik ősz

mely szemed zöldjén pihen,

még nyillik mint kerge virág

de haza jön búsan, szeliden,

mint annyi sokszáz éjszakán,

őrzöm ha nem vagy itt,

és fogom a kezed,

ne haragudj rám

Végtelen reggel.

Nem leszelmúlás

ma nem,

nem nyílnak léényarcok,

ablakok csendjében,

csak én halok meg

világtalan

fekete mezőn

Bauch Ferenc, igen tehetséges költő, aki 1957 decemberében  született Nagykárolyban.

Peremre szorítottan él ma is, ebben a dzsentri légkörú városban. Mint írja: "itt élek, próbálok élni, írni, hagyni valamit, amit nem tudok hazavinni, ha a föld befogad." Különös stilusúak a versei. intelektusnak szólnak, szűrrealista képességúek.LGy.

Mindig hírhozó

László György

Mindig hírhozó

Csak amíg messze van, s közel

addig a vége nem jön el,

amig az arca víg, derús

addig húzza a hegedűs,

amig nézem, bámulom

nem állok meg félúton,

csak amíg integet felém

nem akar kihunnyi a fény,

amig ő küld, s vesz el magot

nem érzem csontban a fagyot,

amíg rám vár és én reá

nem lesz mi kedvem fosztaná,

amíg reá les a szemem

bűvös közönyét fellelem,

amíg hó hul , nyár derül

nem maradok én egyedül,

reá vár, keresi a szemem,

ott leszek, itt lesz ő velem,

s ha már fürkészem, kutatom,

így lesz ő mindig, hírhozóm.

1975

Indulj el utadon

A mostani modern világban nagy fába vágja a fejszéjét az, aki új lapot indít mégis Mi megpróbáljuk.

Igaz nem olyan lapot akarunk az olvasóink elé tenni, amit eddig a többiek tettek, hanem egy valami mást!

Ki kell jelentenünk, hogy nem zárkózunk el senkitől sem de ha lehet nem akarunk politikai szócsöve lenni egyik alakulatnak sem. 

Igaz már sokan közülünk megjártuk a politikai harcnak a zaját, de hamar rájöhettünk az olvasó nem éppen ezt akarja.

Igy született meg a "Honvilág"!

Testvérlapnak azokat fogjuk tartani, akik hasonlóan gondolkodnak és cselekednek.Csapatunk ugyan kevés tagból tevődik össze, de annál kitartóbb lesz, tartani akarjuk azt a vonalat, amiben bízunk.

A régi író-olvasó találkozások hangulatát, szeretnénk újra visszahozni -elhinteni. Még vannak olyanok, akik emlékeznek ezek kellemes zsongására és azt amikor az olvasó szemtől-szembe tapasztalhatta az író lelkületét.

Reméljük, hogy az akaratunk találkozni fog az olvasóéval. Születésnapot ünnepel a szerkesztőségi bizottság! A nulladikot, de nagyon édes számunkra a megszületett jövevény illata. 

Erre a napra mindig emlékezni fogunk és soron követjük a növekedését, fejlődését. 

Amikor az Erdélyi Gazda első lapszámának megszületésénél bábáskodtam éreztem magam is, a mostani már kristálytiszta forrásként tör fel a mélyből és selymesen simogatja a lelkünket. 

Boldog szülinapot "Honvilág" ! H.Z